Hozzád jöttem

 

Hozzád jöttem mert...

Jöttem, mert jönnöm kellett,

nem meggyőzni, de kérni,

kérni jöttem hozzád,

a szeretet nevében, s ölelni,

fájó lelkedre gyógyírt hozni,

s szíved börtönéből segíteni kijutni.

Jöttem mert jönnöm kellett,

nem kérdezni, de érteni,

érteni jöttem hozzád,

s látni, hogy ott bent mélyen,

vajon ott vagy-e még

kit szívemben őrzök és érzek?

Jöttem, mert jönnöm kellett,

nem irányítani, de utat mutatni,

utat mutatni jöttem hozzád,

hogy lásd, nem vagy egyedül,

számodra a menedék ott van,

tudd, hogy a kiút ott van... benned... legbelül.

Jöttem, mert jönnöm kellett,

nem felelősségre vonni, csak szeretni,

szeretni jöttem hozzád,

ahogy régen te is jöttél hozzám,

tisztán és érintetlenül,

csodás fénysugáron keresztül.

Vajon emlékszel még rá

ott mélyen legbelül?

Berta Katalin