Létem körforgása
Körbe, körbe karikába,
A fonál gombolyagában
Az élet körforgásában,
Az idő elfogy, egyre fogy.
Megállítanám ha lehetne,
Visszafelé pereghetne,
Vadvirágos réteken,
Szelek szárnyán, élteken.
Vad vizek dübörgésén,
Tenger hullámok ölelésén,
Zöld fa ágak simításán,
Virágzó bokrok illatozásán,
A szívem megremeg.
Minden Régit mi jó volt,
Minden Újat, mint jó bort,
Szőlőszemekben ízlelem,
Perdül a tánc, ez kell nekem.
Fehér felhők a kék égen,
A kelő nap verőfényében,
Madarak trillázó énekében,
Álmomból frissen ébredek.
Indul a nap, dobban a szív,
Nyílik a szem a száj dalra hív,
Mily csodás zene fülemnek!
Áldásom küldöm minden Léleknek!
Berta Katalin
Megjegyzések
Megjegyzés küldése